Térkép - Sztrelna (Strel'na)

Sztrelna (oroszul: Стрельна) a szomszédos Petrodvorec városhoz, közigazgatásilag azzal együtt Szentpétervár Petrodvoreci kerületéhez tartozó, korábban önálló település Oroszország európai részén, Szentpétervár központjától délnyugatra. A Finn-öböl déli partján, a Sztrelna-folyó torkolata mellett fekszik.

Lakossága 12 750 fő (2002). Lakóinak egy része Szentpétervárra jár be dolgozni, mellyel villamosjárat köti össze. Az Állami Tengerészeti Akadémia egyik tanulmányi részlege és a védelmi minisztériumhoz tartozó több intézmény működik itt. A gazdasági életben komoly előrelépést jelentett, hogy a településen mosógépgyárat létesített egy európai hírű svéd vállalat és 2007-ben elkezdődött az egyik nagy német vállalatcsoport hűtőgépgyárának építése is.

Sztrelna kedvelt nyaralóhely, területén a 19. században a cári udvarhoz közeli főurak palotái álltak. Legfőbb nevezetessége a Konsztantyin palota, a cári család egykori rezidenciája, mely a 21. század elején új szerepben, Kongresszusi Központ néven kelt életre. A palota épületegyüttesét Szentpétervár és környéke más műemlékeivel együtt 1990-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.

A 17. század közepén a terület Ingermanland tábornok-kormányzójának birtoka volt. Miután Ingermanlandot a 18. század elején Oroszország meghódította, 1710 körül itt építették fel fából I. Péter nyári kastélyát, melyben alkalmanként megpihent. Később a kastélyt és parkját Bartolomeo Rastrelli tervei szerint átépítették. A második világháború idején elpusztult, de utána helyreállítoták és óvodának használták, 1987 óta a petrodvoreci múzeumhoz tartozik. 1720-ban rakták le alapjait kőből a reprezentatív, nagy palotának, ám a cári rezidencia végül nem itt, hanem a szomszédos Petrodvorecben épült ki. A 20. század elejéig az itteni palota és környéke a cári család birtokában maradt.

1857-ben megépült a vasút és az állomás épülete, Sztrelna fokozatosan a szentpétervári előkelőségek divatos nyaralóhelye lett. Az 1930-as évek szovjet ipartelepítései során a település laktanyájának épületében nagy fémfeldolgozó gyárat, mellette munkás lakótelepet létesítettek. A második világháború idején a német csapatok Sztrelnát is megszállták, ütegeikkel innen lőtték a körülzárt Leningrádot. A harcokban a településsel együtt a palotákat is súlyos károk érték, de azokat csak jóval a háború után, akkor is csak részben állították helyre.